Sejt
Helyszín
Pécs
Funkció
Uszoda, strand, hotel, aquapark
Nettó terület
65368 m²
Tervezés éve
2022
Multifunkcionális sportcsarnok és uszoda, hotel, parkolóház, valamint az uszodához kapcsolódó aquapark.
X Perényi Stúdió
A pavilonos sportközpont organikus, sejtszerű kapcsolódással szervezi az aquapark, hotel és csarnok funkcióit, ütemezhető és fenntartható rendszerben.
Organikus, sejtszerű kapcsolódás: a MÁS Építészek SEJT projektje ütemezhető és fenntartható rendszerben szervezi az aquapark, hotel és csarnok funkcióit.
A formai kiindulópont az algasejtek szerveződési logikája. Ahogyan az egyes sejtek körkörösen rendeződve, egymáshoz kapcsolódva alkotnak stabil, mégis rugalmas struktúrát, úgy kapcsolódnak egymáshoz a különböző funkciójú épületek is. A kompozíció nem egyetlen monolit tömegként értelmezhető, hanem egymás mellé rendezett, önálló egységek rendszerének tekinthető. Az elemek függetlenül tervezhetők és ütemezhetők; új funkciók beilleszthetők, mások elhagyhatók anélkül, hogy az egész szerkezeti és térbeli egysége megbomlana. A forma tehát nem esztétikai gesztus, hanem szervezési modell.


A belső gyűrű ennek a rendszernek a kapcsoló szövete. Nem pusztán közlekedő, hanem térbeli interfész az egyes „sejtek” között: megérkezési zóna, átmeneti tér és funkcionális sáv egyben. A horizontális szerkesztés tudatos ellenpontja a nagyléptékű középületek vertikális, domináns karakterének. A Tüskésrét ligetes világában a beépítés nem toronyszerű objektumként jelenik meg, hanem szétterülő, pavilonszerű elemek hálózataként.

A gyűrű belsejében kialakuló kert a rendszer centruma. A sűrű, rétegzett növényállomány és a sétálható parki struktúra egy belső tájat hoz létre, amely összefogja az egyes funkcionális egységeket. A természet itt nem háttérdíszlet, hanem szervező közeg; a belső udvar atmoszférája adja az egész kompozíció érzelmi súlypontját.

Az aquapark, a hotel, a multifunkcionális csarnok és az uszoda önálló, hengeres tömegekként kapcsolódnak ehhez a rendszerhez. A kör alaprajz az algasejtek analógiáját erősíti: egyenrangú, egymással kapcsolatban álló, mégis autonóm egységek jönnek létre. A nagy átmérők rugalmas belső szervezést tesznek lehetővé, miközben a kontrollált magasság biztosítja a tájba illeszkedést.



Szerkezetileg az épületek vasbeton pillérvázas rendszerben készülnek, a nagy fesztávú csarnokok acél lefedéssel. A homlokzati megfogalmazás egységes és visszafogott: a hengeres tömegek szellős, árnyékolóként is működő alumínium burkolata biztosítja az alapkaraktert. Ezzel szemben a belső gyűrű transzparens, mindkét irányba megnyitott, intenzív vizuális kapcsolatot teremtve a kerttel és az egyes bejárati pontok között.

A kompozíció lényege tehát a kapcsolódás és az autonómia egyensúlya. Egy olyan adaptív rendszer jön létre, amely képes reagálni a változó gazdasági és működési feltételekre, miközben megőrzi térbeli és szerkezeti integritását. A forma az élő szerveződés modelljéből indul ki, de végső soron egy racionálisan működő, hosszú távon fenntartható építészeti struktúrában teljesedik ki.